Az agyalapi mirigy elégtelenségén azt értjük, hogy a mirigy egy vagy több hor­monjának elválasztása csökken vagy leáll, gyakran súlyos következményekkel. A cikk kóroktani és kórélettani alapokon ismerteti a kórismézés és a kezelés főbb tudnivalóit. A szerzők szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a célszervek nem specifikus tünetekkel járó funkcionális deficitje esetén a nem endokrino­lógus kollégák gondoljanak a hypophysis elégtelenségének lehetőségére is.

A 20. század 60-as éveiben drámai hatású felismerés volt, hogy a váran­dósság első trimeszterében a thalidomid-tartalmú gyógyszert szedő vá­randósok újszülöttjei között szignifikánsan gyakoribbak a végtagfejlődési rendellenességek. E megfigyelés hívta fel a figyelmet arra, hogy a terhesség alatti gyógyszeres kezelés és bizonyos veleszületett fejlődési rendellenes­ségek között ok-okozati összefüggés állhat fenn. Azóta folyamatosan bő­vül és gazdagodik a reproduktív toxikológia és a teratológia tudománya, melyek közül az előbbi a teljes reprodukciós ciklusban megjelenő, károsító tényezők hatását és azok következményeit vizsgálja, míg az utóbbi a követ­kezményesen kialakuló veleszületett fejlődési rendellenességekre fókuszál.

Háttér. A krónikus obstruktív tüdőbetegség progrediáló betegség, mely romló tüdőfunkcióval, exacerbációkkal és extrapulmonális komorbiditásokkal jár. A halálozás akut állapotrosszabbodásokkal függ össze, melyeket légúti infekciók provokálhatnak, ennek egyik oka lehet a D-vitamin-hiány. 

Célkitűzés. Vizsgálatunk célja rendszeres D-vitamin-pótlásban részesülő COPD-s betegek azonosítása és összefüggés keresése a betegség súlyossága, a betegek életminősége, társbetegségei, fizikai aktivitása és az exacerbációk száma között.

Az FDA 2019. április 9-én engedélyezte a posztmenopauzális nők oszteoporózisának kezelésére szolgáló Evenity (romoszozumab-aqqg) készítményt.

Az ezredforduló óta világszerte számos neurológiai és genetikai kutatás indult azzal kapcsolatban, hogy miért érezzük magunkat férfinak vagy nőnek.

Az egyedfejlődés során kialakult ideghálózatok kb. 300 milliárd idegsejtje kémiai ingerületátvivő anyagok és elektromos impulzusok segítségével létesít kapcsolatot, „beszélget” egymással. Sérülékeny, számtalan külső hatásnak kitett hálózat ez. Az emberi magatartást, viselkedést nagymérték­ben befolyásolhatják különféle gyógyszerek, élvezeti szerek, a környezetet és az élelmiszereket szennyező anyagok, ipari mérgek. Toxikológiai cikk­sorozatunk első része a perifériás és a központi idegrendszert érő toxikus hatások formáit és pato-biokémiai mechanizmusait tekinti át.

A reumatoid artritisz kezelése rohamosan fejlődik, az újonnan megjelenő terápiák a betegség célzottabb kezelését teszik lehetővé. A patogenezis megértésével, a különböző útvonalak gátlásával egyre közelebb kerülünk az egyénre szabott terápiás stratégia megvalósításához. Kezdetben főleg TNF-gátlókat alkalmaztunk, de a betegek egy része ezekre nem reagál. Ezért folyamatosan újabb célpontokat tárnak fel. Közülük jelenleg és a közeljövőben az IL-17, az IL-23 és a JAK-kinázok gátlása kecsegtet reménnyel.

Az életkor előrehaladtával a férfiak leukocitái hajlamosak Y kromoszómát veszteni, ami nemcsak a tumoros megbetegedések, hanem az Alzheimer kór kockázatát is növeli.

A pikkelysömör a népesség 2%-át érintő krónikus, multifaktoriális gyulladásos betegség. Újabb epidemiológiai adatok szerint bőrtünetek és ízületi gyulladás mellett a betegeknél gyakrabban fordul elő obezitás, diabetes mellitus, metabolikus X szindróma, kardiovaszkuláris betegség, hipertónia, oszteoporózis, nem alkoholos zsírmáj és obstruktív tüdőbetegség. 

Újabban világszerte megélénkült a dermatológusok érdeklődése a bőr endokrinológiai sajátosságai iránt. A hormonreceptorok sejtszintű exprimálásával és számos hormon és hormoncsoport szintézisével, vagy éppen hormonok speciális aktiválásával és inaktiválásával, illetve a bőrben (is) termelődő biológiailag aktív hormonok felszabadulásával kapcsolatos új ismeretek alapján a bőrt joggal tekinthetjük endokrin szervnek.